Üdvözlök mindenkit, sajnos az elmúlt napokban (hetekben?) nem volt sok időm, és úgy gondolom, itt az idő elővenni a vésztartalékot, legalább ne maradjatok olvasnivaló nélkül. Oszkár, a MorroHun csapat tagja osztott meg velünk egy érdekes szösszenetet, melynek forrása valahol az internet szövevényes rengetegében keresendő, ő csak összeválogatta. Nézzük meg, és gondolkozzunk el rajta:

,,A magyarok szinte sportot űznek abból, hogy mit lehet tenni a magyar nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy mindent megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját!

Össze ne tévessze!

a kecsesen ringó fecskét,a recsegve fingó kecskével,

a boka táját a toka bájával,

a borztanyát a torz banyával,

a csárda zaját a zárda csajával,

a száradt füzet a fáradt szűzzel,

a fartőt a tar fővel,

a harcsa máját a Marcsa hájával,

a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,

a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,

a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,

a hős ember nevét a nős ember hevével,

a réti pipacsot a péti ripaccsal...

Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk, hogy vannak köztük mesteri kettős, de hármas cserék is. És szinte "dőlnek" az újabb példák, most már a "Nem mindegy..." kezdettel és persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a "mai folklór" olykor a diszfemizmusával akar iróniát kelteni):

Nem mindegy...

hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,

hogy vízibusz vagy buzi visz,

hogy mögöttem vagy nem öttem mög,

hogy teniszpálya vagy pénisz tája,

hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,

hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,

hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,

hogy vörös szalag vagy szőrös valag,

hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,

hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.

Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy viccként gyűjtöttem):

Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.

No de Józsi bácsi, nem székletből sormintát végig az ajtóra, hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz!

Megfigyelték-e már azt, hogy ezeknek a "cseréknek" az alapja az összetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társítani. S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető, vagy egyáltalán felcserélhető párok a következő képlettel: ab = ba.

bérlőtárs - társbérlő

állampárt - pártállam

csónakmotor - motorcsónak

padlószőnyeg - szőnyegpadló

lisztcukor - cukorliszt

rádiómagnó - magnórádió

Mielőtt beletörne a nyelvünk, lássunk néhány nyelvtörőt az igen gazdag termésből! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a logopédusok szerint), amikor ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:

Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.

Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?

Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.

Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!

A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.

A képiség és költőiség összekapcsolásából fakad a Ki hogyan hal meg? sorozat.

A kertész a paradicsomba jut.

A hajóskapitány révbe ér.

A suszter feldobja a bakancsát.

A házmester beadja a kulcsot.

Az aratót lekaszálja a halál.

Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.

- Ön inka?

- Igen, és ön?

- Én még inkább.

Illetve a szabályok alapján történő, de mégis szokatlan (helytelen) szóalkotásmód:

- Mi az aperitif ellentéte?

- Az utó-pia.

Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsősorban csak a magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc továbbra is a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló műfaj: energiaital, pitbull, web aligha szerepelt néhány évtizeddel ezelőtt a folklórban.

- Milyen a falusi energiaital?

- Kutbul.

- Milyen a falusi harci kutya?

- Ólbul!

- Mit énekelnek a molyok a szekrényben?

- Edda blúzt!

- Miről lehet felismerni a számítógépes (internetes) kalózokat?

- Webhely van az arcukon.

A szóviccek egészen egyedi formája a szóvegyüléses alakokat létrehozó vicc.

- Mi lesz a mackó és a narancs keresztezéséből?

- Pandarin.

- Mi lesz a paripa és a grépfrút keresztezéséből?

- Lócitrom.

- Mi lesz a tehén és a macska keresztezéséből?

- Mú-mia.

Ebben az írásban kicsit nyelvtanoztam. A viccek is tudnak a nyelvtanról, a nyelvtantanításról is:

- Az iskolában megkérdezi a tanár, hogy ki mit kapott karácsonyra.

- Pistike, te mit kaptál?

- Hátitáskát!

- Fiam! Háttal nem kezdünk mondatot!

- Kisfiam, etté'?

- Nem egy té, hanem két té!

- Pistike, mondj két névmást!

- Ki? Én?''

/Oszkár – MorroHun – forrás az internet/

Ezen kívül még saját, régebben írt gondolataimat is megosztanám veletek, ami válasz volt Oszkár levelére. Úgy gondolom ez is elgondolkodtató, és olvasásra érdemes, hisz sajnos múltunkról olyan sokat nem tanítanak az iskolákban (le van rendezve azzal, hogy valamikor ezer előtt valahonnét keletről jöttünk), kultúránkról meg főleg nem.

Kissé komolyabb, és különösebb téma, ami szintén a magyar nyelv egyediségét mutatja. Elég megnézni csak a magyaráz, illetve vallás szavakat, láthatjuk milyen kifejező. Magyaráz, tehát magyarul leírod miről van szó, és a vallás is azért lett vallás, mert vallod. Ilyen az angolban nincs.

Nekünk is vannak égtájakhoz kapcsolt színek és állatok, mint a kínaiaknál, legfontosabb a kelet, színe a fehér, állata a ló, erről olvastam nemrég egy érdekes könyvet (Szinia-A Magyar Ház Mágikus Titka.pdf), még pár példát kiemelek, aztán aki elhiszi az elhiszi, aki meg kételkedik, az kételkedve fogadja (én elég vegyesen fogadtam). Minden esetre megosztásra érdemes, elgondolkodtató.

A bevezető részbe nem mennék bele, vagy véletlen, vagy így alakították régen, vagy a szerző szüleménye, de a kereszténység előtti időkbe megy vissza, szó esik csillagképekről, a hármas szám misztikusságáról. Mindezt összekötötték a rovásírással, és házra lyukadtak ki, amit a szerkezet szóval vezetett le a szerző. Mivel a könyv a hagyományos magyar házakról szólt, így szó esett a ház elrendezésével is. Teljesen logikus, pl. a hideg északi oldalra nem teszel nagy ablakot, a mestergerenda kelet-nyugat irányú volt, talán a Sarkcsillag felé nézett, nem tudom hirtelen, de pl. halottat arccal nyugat felé fektették alája, ez is milyen egyszerű, és kifejező a nyelvben, hogy békében nyugodjon.

Ott van például a székely kapu esete is, az az elem már a kőkori Nagy-Britanniában is megvolt, alacsony volt a bejárat. Nem azért, mert törpe növésűek lettek volna, hanem hogy meg kelljen hajolni, ha belépnek, vagy mint az említett északi országban, a támadók is tudták, hogy odabent felegyenesedve várják őket, míg ők szűk helyen, lehajolva járnak.

Vannak tehát érdekes elemek a régmúltból, amit nem könnyű bizonyítani, vagy éppen cáfolni. Gondoljunk csak a magyar kutatóra, aki argentínai őslakosokkal magyarul beszélgetett.

Az is érdekes, hogy a keresztyénség felvételével nem tűnt el az ősi vallás, csak átalakították, ami nem volt nehéz, mivel hasonlított a kereszténységre.

Ha valakit érdekel, megpróbálom megosztani a könyvet, már ha engedi a google :D
Az biztos, hogy teljesen logikus, egyszerű. Nem kell mindent elhinni, pl. hogy a magyarok népesítették be a Földet, viszont a népvándorlás előtti időkről még feltételezéseket sem hallani történelemórán, ahol említik, milyen hosszú idő ez az ezer év, hol voltak akkor más népek, csak arról nem szólnak, hogy valahonnét jönni kellett, és mi volt pl. öt-hat ezer éve... Nyelvi, régészeti emlékek persze nehezen maradnak fent, és az, hogy valahol Ázsiában keresd, kissé tág fogalom.

Szintén érdekes téma a rovásírás, nem említik olyan gyakran. Valaki szerint a több ezer éves Kárpát-medencei leleteket minden akkori ember el tudta olvasni, van aki szerint egyáltalán nincs jelentősége ennek az írásmódnak.
Kissé hosszú lett, elnézést, akit érdekel, olvasgassa a kissé hülyén szkennelt pdf-et, ha kell, valahogy megosztom.