Mi történik akkor, ha egy zseniális játékot valami csapnivaló módon honosítanak, sõt szinkront is készítenek hozzá, ami bár önmagában nagyon jó, de ugyanaz a lelketlen fordítás az alapja, ami a szövegekre is jellemzõ. Az eredmény lesújtó... Holnapután lesz a Függetlenség napja

Néhány hete a kezembe került egy régi PC magazin melléklete, amin a számomra meglehetõsen semmitmondó nevû játék, az UFO: Aftermath trónolt. Õszintén szólva magam sem tudom, milyen indíttatásból, de gondoltam megnézem mi is ez, ha annak idején nem volt rá idõm. Magára a programra nem vesztegetnék sok karaktert; röviden és tömören: csodálatos! A történet szerint egy idegen faj egy agresszív csoportja támadja meg a Földet egy különös, hatalmas spórafelhõvel, mely rövid úton az egész ökoszisztémát hazavágja. A túlélõk a föld alá menekülnek, és megpróbálják felvenni a harcot az idõközben megérkezett hódítókkal. A régi X-Com hagyományoknak megfelelõen a harc két szinten játszódik. Mivel az egész emberiség megmentése a feladatunk (ennél kevesebbért manapság be sem kapcsolom a gépet), így a globális taktikát egy az egész bolygót megjelenítõ nézetbõl tervezhetjük, míg az egyes harcokat egy kisebb térképen bonyolíthatjuk le. A Fallout sorozaton szocializálódott, apokaliptikus víziókért rajongó lelkemnek leírhatatlan boldogság volt, ahogy egy maroknyi túlélõt irányíthattam egy teljesen kiégett város utcáin. Majd az egyik sarkon megjelent egy emberre már alig emlékeztetõ „génkevert” lény, aki tárt karokkal, boldog kis morgások közepette kezdett a szerencsétlen katonáim felé rohanni. Ezt a kedves gesztust egyikük - parancsomra - egy rövid sorozattal viszonozta, ami szinte alig csökkentette a lény abbéli igyekezetét, hogy keblére öleljen egy még élõ embert. Persze a második sorozat már jobb belátásra bírta és néhány udvarias morgás mellett szépen összecsuklott. Lehet, hogy így leírva nem, de játék közben egyszerûen csodálatos... vagyis csodálatos lenne, ha ezek után marcona katonám nem közölné sztoikus nyugalommal: „Utasításon túl, uram!” Erre a teljesen értelmetlen, és magyartalan mondatra az emberbõl egyszerre törne ki száz kérdés. Vajon ez most mit jelent? Ki a fene fordította? Hány ember nézte át és hagyta jóvá ezt a baromságot? Persze a döbbenettõl csak annyira futja, hogy „HEH?”

Chewbacca a nyelvújító

Igen, és itt jön a feketeleves, cikkem témája: a magyar fordítás és szinkron. Mielõtt belekezdeném muszáj kihangsúlyoznom, hogy kifejezetten örvendetes és követendõ tendenciának tekintem a hivatalos fordítások terjedését. Aki minimális tiszteletet érez a magyar nyelv iránt, az érti, hogy mirõl beszélek. De pont ez a tisztelet és szeretet okozza azt, hogy ettõl a silány munkától egészen mérges, majd csalódott és kiábrándult lettem. Szeretném elsõ lépésként megosztani veletek azt az élményt, ami a fõmenüben fogadja az embert. A következõ hét választható menüpontot találjátok ott, figyeljetek, mert engem sokkolt: Játék, Játékok, Játék betöltése, Játék mentése, Opciók, Készítõk és Kilépés. Mintha egy kicsit sokat szerepelne a „játék” szó, nem? Komolyan mondom, egyszerû földi halandónak ezek után már nehezére esik magának a „játéknak” az elindítása is. Bezzeg az „options” szót nem sikerült normálisan lefordítani... maradt a szép magyartalan megfelelõ. Egyszerûen épp ésszel nem bírom felfogni, hogy ez a fordítás hogyan kerülhetett ki a boltokba így?!
Persze a java még csak ezek után jött. Miután számtalan „felszámoló” küldetésen vettem részt, ahol a feladatom volt, hogy „pusztítds el az elenséget” úgy döntöttem, ideje lesz egy kicsit pihenni. A témáért lelkesedve vetettem bele magam a kutatási részlegbe, ahol rengeteg hosszú leírást találtam a különbözõ fejlesztésekrõl. Komolyan mondom, nehezemre esik eldönteni, hogy az itteni szövegek fordítását egy vagy több ember végezte-e. Az egész olyan egységesen csapnivaló, hogy a mondatokat olvasgatva az embernek az, az érzése támad, hogy a webfordításnak nevezett borzadályos program egy igazi Grétsy László. Olyan elképesztõ szóismétléseket és következetlen félrefordításokat olvastam itt, hogy egyszerûen nem értettem, mirõl van szó! Ugyanakkor egyik helyen még 51-es körzet, a másikon már Area 51-ként említik az a bizonyos helyet. Vajon valóban több ember csinálta az egészet és utólag nem egyeztettek, vagy egyvalaki mûve, aki képes volt ennyire összefüggéstelenül fordítani. Álljon is itt néhány vaskos példa:

"Idegen fegyverek
Az egységeink láttak egyet egy rendkívüli harcitechnikát a területeinken kívül. Megpróbálhatjuk elemezni ezeket az információkat, hogy egy becslést kapjunk a fegyver rendszereikrõl."

"Gubó boncolás
A Gubók fõbb jegyeikben hasonlítanak a Gobberekhez, ami azt sugallja, hogy a két faj közel áll egymáshoz. Habár a Gubberek pszichikai erejüket használják a támadásaik során. a Mezõ fegyverek teljesen használhatatlanok, ha velük harcolsz."

Ekkor ismét felmerült bennem a kérdés: vajon hány ember kezén ment ez keresztül, mire hozzám eljutott? Mégis mit gondoltak ezek az emberek, mikor megcsináltak? (Itt jegyzem meg, hogy sehol nem találtam meg a fordításért felelõs ember(ek) neveit, de különösebben nem is csodálkozom ezen, ezzel én sem dicsekednék.)
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a program egyszer tegezi egyszer magázza a játékost. A menüben még a szokásosnak mondható „Kérem, várjon” szöveg áll, ám késõbb sok helyen már tegezõ hangnemben közlik velem a teendõket. Fontos megemlíteni, hogy a programban szereplõ szörnyek egy részének lefordították a neveit, egy másik részének nem. Tudom, hogy ez egy folyamatos vitatéma a honosítások készítõi között, de ez a felemás végeredmény minden megoldás közül a legrosszabb.

E.T. beszól magyarul

Ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a játék szinkronizálása nagyon jól lett egyetlen apró szépséghibától eltekintve. A színészek ügyesen, kellõ beleéléssel és egy percre sem túljátszva szerepüket mondják fel az eléjük tartott szövegeket. Pontosan ez itt a baj, hogy õk is csak olvastak, ahelyett, hogy jól orrba verték volna azt, aki a szemük elé tolta azokat az érthetetlen, kibogozhatatlan mondatokat! A bevezetõben már említett „Utasításon túl, uram!” - késõbb rájöttem, ez azt jelenti, hogy utasítás végrehajtva - mellett a másik kedvencem a „Célpont megváltozott, uram!”. Soha nem fogtok rájönni, de ez utóbbit a katonák akkor mondják, mikor kifogynak a lõszerbõl! Teljesen logikus, nem? Így szerencsétlen színészek hiába torzítják kiejtésüket, mikor egy orosz katonák szinkronizálnak, hiába kiáltanak teljes beleéléssel segítségért, ha ilyen hülyeségeket kell mondaniuk.

Az egyik szemem sír és a másik is...

Összegezve csak annyit mondanék, hogy ennek a játéknak a hivatalos fordítása az, amitõl mindenkit óva intett anyukája kiskorában, egy összecsapott, lelketlen, magyartalan vacak... Nagy kár volt ezt a játékot ezzel elrontani! Értem én, hogy az volt a cél, hogy egy összetett játékot lokalizálnak és így az angolul nem értõk is belevethetik magukat, de egyszerûen a mondatoknak nincs értelme! Nagyon-nagyon elkeserített a végeredmény...