UFO: Afterlight

Bizonyára olvasták néhányan a magyar forgalmazónál az UFO: Aftermath fordításáról készült cikkemet, mert a Cenega féle X-Com „emlék” széria harmadik részének lokalizációja meglepõen színvonalas lett. Bár ezúttal szinkront nem kapunk a világmegváltás mellé, a magyar szövegekben sokkal nehezebb volt negatívumokat találni.

Támad a Mars

Vagyis mi támadjuk a hadisten bolygójának egész felületét, miközben kisszámú humán csoportunk serényen igyekszik a vörös bolygót lakhatóvá tenni annak a párezer mélyhûtött embernek, akik az elsõ rész katasztrófáját túlélték. De ne rohanjunk ennyire elõre a történetben... Nagyon rövidre fogva a Mars terraformálásának elõtörténete a következõ: Az elsõ epizódban (UFO: Aftermath) a Föld lakhatatlanná válik, de a támadó bilifejû kis szürkék nem tudnak mégsem elbánni a makacsul ellenálló emberiséggel. Így egyesség születik: a túlélõk egy részét a föld körül keringõ városokba (Laputák) menekítik, másik részüket lefagyasztva a Marsra szállítják. Cserébe az emberiségnek el kell hagynia szülõbolygóját, hogy ott a szürkék megalomán tudományos kísérlete zavartalanul folytatódhasson. (Csak csendben jegyzem meg, hogy az elsõ részt meg lehetett úgy is nyerni, hogy az emberiség nem paktál le ET-vel és cimboráival.).

Itt lépünk mi képbe. A Marsra menekített emberek vezetõjeként, ötven évvel az idegenek elsõ megjelenése után célunk az égitest lakhatóvá formálása. A játék marad az X-Com: Enemy Unknown által „feltalált” metódusnál; kapunk egy globális méretû stratégiai képernyõt, ahol bányákat, terraformáló bázisokat és radarállomásokat kell építenünk. Ha valahol ellenség bukkan fel, már repül is a szállítójármû, dugig tömve szteroidokon élõ, vérszomjas katonáinkkal, akiket egy taktikai képernyõn bíztathatjuk szemrebbenés nélkül életek kioltására. A kedélyes mészárláshoz persze kell a hátország - esetünkben a marsi bázis - támogatása, ahol építkezni, gyártani és kutatni fogunk. Remek újítás a játékban, hogy ezúttal minden egyes technikust, tudóst (takarítót) név szerint ismerhetünk - és ismernünk is kell! Mivel a bolygó és a technika csak húsz fõ ellátására alkalmas, így ennek a néhány embernek a képességei a legteljesebb mértékben ki kell használnunk, ha nem szeretnénk egy kráterben fekve nézni, ahogy a szkafanderünkbõl az utolsó köbcentiméter oxigén is elfogy. Bár itt kell megjegyeznem, hogy a készítõk láthatóan hallgattak a rajongók kéréseire, az UFO: Afterlight közelrõl sem olyan nehéz, mint két elõdje - normál fokozaton egyszer sem kellett újra kezdenem a játékot, amit mondjuk sem az Aftermath-tal sem az Aftershockkal nem mondhatok el.

Hogy mondjuk marsiul, hogy „Megöllek, Te kis szemét szürke?”

Ezzel el is jutottunk szerény írásom egy sarkalatos pontjához, a játék magyarításához. Mindenekelõtt tisztáznunk kell, hogy nem kevés szöveg fordításáról beszélünk. Mivel a három részes UFO széria középsõ epizódja (mely a Laputákon maradt emberek történetét meséli el) furcsa mód angolul adták ki nálunk, így annak házibarkács fordítását én készítem. Emiatt tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy több száz A4-es oldalnyi háttéranyag és kiegészítõ információ van sorozat minden részében. (Ezt a kis önreklámot nem tudtam kihagyni ) Ennek ellenére kifejezetten kevés hibát tartalmaz az UFO: Afterlight hivatalos magyarítása. Bár itt-ott észrevehetõ, hogy több ember munkája, a magyar szövegek mégis rendkívül egységesek és a játékosnak igazán szemfülesnek kell lennie ahhoz, hogy valami nem egyeztetett elnevezést találjon. Ezt már csak tetézi, hogy nem találtam egyetlen gépelési vagy helyesírási hibát sem a szövegekben - valljuk be, ez azért jelent valamit. Bár nem értem még a móka végére (játékidõ 50+ óra) egyelõre félrefordítást sem találtam, ami egészen boldoggá tett tekintve, hogy ezek a legsúlyosabb hibák, amik egy játékfordítást teljesen értéktelenné, már-már károssá tehetnek.

Illik megjegyezni a honosítás készítõinek remek érzékét is a fordításhoz. A Mars felszíne különbözõ területekre van felosztva a játékban - mindegyik saját névvel, természetesen. A lokalizáció készítõi nem estek zavarba és szó nélkül magyarosították azokat a neveket, amiket nem tudtak lefordítani. Ugyanezen elv szerint a már sokat emlegetett kis szürkék nevét sem kezdték el fordítgatni, egyszerûen a magyarosították. Az eredetileg ’reticulan’ faj így lesz nálunk ’retikulán’ - személy szerinte ezzel teljesen egyetértek.

Az ûrben nem hallja senki, ha pukizol

Persze eme cikk kegyetlen kritikusa talált hibákat is az egyébként átlagon felüli honosításban is. Egyértelmû, hogy az u.n.: változokkal teli szöveg erõsen zavarba ejtette a fordítókat. Ez nem is csoda, aki találkozott már ilyennel, az tudja, hogy egy igazán izzasztó feladat ezeknek a fordítása, mert az izoláló angol nyelv szabályaihoz igazodva nem nagyon vesznek tudomást különbözõ toldalékokról. Így a fordítónak két lehetõsége van: vagy a változó névszó után ír kötõjellel egy toldalékot, vagy átalakítja a mondat szerkezetét úgy, hogy ne legyen szükség a toldalékra. Sajnos ez a része a fordításnak kifejezetten gyenge lett - persze az elõbb vázolt nehézségek miatt nyugodtan lehetünk ezzel kapcsolatban elnézõek.

Azonban sehogy sem lehet megbocsátani a „projectile” szó fordítása körüli félreértéseket a játékban. Mint ismeretes ez az angol szó lövedéket és lõfegyvert is jelent egyszerre. Fõleg akkor nevezik így a különbözõ tûzfegyvereket, mikor mondjuk a lézert vagy épp forró plazmát kibocsátó eszközöktõl akarják elkülöníteni õket. Sajnos nagyon sok helyen láttam a játékban apró félreértésekre okot adó címkéket és szövegeket a játékban. Ejnye-ejnye! A dolgot csak súlyosbítja az, hogy egy röpke teszteléssel ezt a hibát azonnal ki lehetett volna szúrni. De itt be is fejezném a kötözködést, azt hiszem az UFO: Afterlight magyarítói rengeteg munkát végeztek el viszonylag rövid idõ alatt, így nem csoda, hogy csúszott bele néhány hiba.

Csend és elégedett hümmögés

Akinek nem vált volna egyértelmûvé, meglehetõsen jó vélemény alakult ki bennem a fordításról. Összehasonlíthatatlanul jobb az elsõ részhez tákolt honosításnál. Nekem maga a játék is tetszett, és ismerve a mûfajt bátran kijelenthetem, hogy a honosítás szükséges hozzá. Sajnos ezzel a programmal nem lehet csak úgy találomra szórakozni, tudni kell, mit miért tesz az ember. Ha így vesszük, nagyon is megéri azt a pár ezer forintot, amit az emberi fizet érte a boltban!

(Csak halkan jegyzem meg, hogy hamarosan érkezik az UFO: Trilogy, mely mind a három Cenega-féle játékot tartalmazni fogja. Ha megjelenik addig, nagyon szép karácsonyi ajándék válhat belõle egy sci-fire fogékony játékos számára.)