Sziasztok!

Nos, bár kronológiailag az első rész elsőként kéne megjelenjen elsőre, nagyon béna mondással azt kéne most írjam: "Ez a hajó már elment!", de inkább hagyjuk az ilyen közhelyeket. Már régebben szűk fordítói körben kifejtettem, hogy ezeknek a játékoknak az a kettőssége adja az igazi hangulatát, amit a Medan alapozott meg. Történetesen a mára már csak a folklór és elmondások alapján követhető sztori valóságmagjai, valamint a tű pontos illesztésük a játék történetébe, valamint a direkt fenntartott kettősség a valóság és a képzelet határán. A House of Ashes-ben (harmadik rész) pl. a kezdetekben a játékos biztos benne, hogy egy adott mitológiai lényt lát és tapasztal (direkt nem írom ide, hogy melyiket, legyen majd meglepetés, ha valaki még nem játszott vele), aztán egy modern végkifejletbe hajlik a történet.

Aki esetleg még soha sem hallott volna erről a szériáról, annak előzetesen annyit érdemes tudnia, hogy miután a Supermassive Games jól megígérte, hogy kiadják PC-re az Until Dawn-t, majd abból azóta sem lett semmi, nos, a kissé megfogyatkozott népszerűség és a rajongói nyomás, illetőleg a meglévő recept világra hozott egy antológiát, mely négy részt ért meg. Amolyan antológiai sajátosság, hogy bár a történetek nem kapcsolódnak össze szorosan, de vannak utalások, nyíltan és mélyen a tartalomba ágyazva is. Korábban írtam némi összefoglalót arról, hogy a Medan története milyen alapokon nyugszik, szóval engedelmetekkel megosztanám azt most itt.

A Urang Medan a folklórban:

1948. február 28-án W. Miller brit rádiótávírász a szokásos szolgálati készüléke mellett ülve, az ellenőrzési rendet követve átkapcsolt a vészhelyzeti sávra, ahol nemsokára a következő morzekódot fogta: "SOS! SOS! Urang Medan tehergőzös. A parancsnok és legénység halott, a legénység halott! Senki sincs már életben. SOS. Az Urang Medan tehergőzös…" ...és a rádióadás megszakadt. Kicsivel később a rádió ismét válaszolt, de már csak annyi érkezett, hogy: "Most már mindegy. Nekem is végem" és megszakadt a teljes rádióforgalmazásuk. A rádióadást a Malaka-szorosban haladó két amerikai gőzös, a City of Baltimore és a Silver Star is vette így háromszögelhető volt a Medan helyzete.

Elsőként a Silver Star érkezett a Medanhoz, 50 tengeri mérföldre északra a becsült ponttól. A hajó elektromos rendszereit valaki lekapcsolta, ezért nem volt rádiójel és semmiféle navigáció sem. Az elsőtiszt és a kapitány testét találták meg elsőre, akik láthatóan valamiféle görcsrohamot kaptak. A hídon feküdtek, megfeszült háttal, nyitott szemekkel. A másodtisztet a térképszobában érte a halál. A távírászt a nem működő rádió mellett találták az asztalra borulva. A hajón lévő mentőcsónakokat senki sem próbálta használni. A hajó, ellenben a játék történeti szálával NEM horgonyzott a tengeren. Északi irányba sodorta a víz, irányítás nélkül. A legénység nagy része eltűnt, tán a vízbe vetették maguk inkább. A 4 elsőre megtalált holttestet Szingapúrba vitték, de a boncolás nem talált semmi rendellenes dolgot.

És akkor a játék:

Egyfelől nem jók a dátumok, leszámítva az, hogy egy 1947-es újságot látunk. A napok bejegyzései 1950-re utalnak. Ez talán az egyetlen tévedés. A koordináták, a leírások, a jelenetsorok, amit látni fogunk, vélhetőleg fedik a valóságot.

A játékban a hajó nevét direkt megváltoztatták S.S. Ourang Medanra, részben kegyeleti okokból. Ez egy utalás, hogy az amerikai haditengerészet kötelékébe csatolták.

Na most, ha azon a Medan-on vagyunk 1950-ben, ami a valóságban már "végzett" a legénységgel egyszer, akkor kicsit más a történet kicsengése, mint amit a játék mutat. És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az ilyen hajók rakományában a valóságban is szoktak háborús áldozatok hamvai lenni, akkor megértjük, hogy mitől van az a kettősség az egész játékban, hogy ugyan odatolja a nyilvánvaló megoldást a képedbe idővel. De hamar rájössz, ha utánajársz, hogy az nem annyira nyilvánvaló, miként a felvezetőben is említettem.

Ez a videó kicsit másként meséli el a valós eseményeket:

Ez pedig az utolsó kép, amikor a Medan felett felkelt a nap. Vagyis annak vélik.

Mivel az emberek mindig is rettegtek a tengerek titokzatosságától, a szellemhajók és az átkok meséi gyakorta jelennek meg a sötét estéken. A Medan emléke is él a kínai partokon, ahonnan utoljára hajózott el. Furcsamód hasonló felütéssel, mint a Titanic legendája: egy jóssátorban két katonának megmondta a jósnő (a játékban jós), hogy amennyiben felszállnak még egyszer a hajóra, többé nem érnek partot. Sajnos az ilyen jóslatokat úgy látszik jobb komolyan venni...

Minden esetre azt szokták mondani, hogy minden valamire való sorozatnak fontos egy erős kezdés. Hogy a Man of Medan-ra ez mennyire igaz az antológia vonatkozásában, azt most már rátok bízom eldönteni. Én tudom, hogy ennek a résznek van a legkomolyabb háttéranyaga a játék szövegeit illetően: értsétek ezt úgy, hogy nagyon pontosan követi a háttéreseményeket, igen terjengős mód kifejtve minden apró információt. Ez a szokás sajnos kiveszett a sorozat folytatásaiban.

Minden esetre most már az is felgöngyölítheti bátran a történet szálait, akit az angol tudás hiánya eddig távol tartott ettől a résztől.

Mindenkinek jó játékot kívánunk!