Splinter Cell Blacklist

Bár a kiadók egyre másra hozzák ki a kelendõ játékszériáik újabb folytatásait, ami nem feltétlen rossz dolog, de szinte az összes lezár egy szakaszt. Még az olyan címeknél, mint a Tomb Raider, érthetõ, hiszen lényegében újjáélesztették a sorozatot, de most, hogy kivonták Michael Ironside-ot az egyenletbõl, Sam Fischer már nem önmaga. És ez a szinkronváltás épp azért nagy érvágás, mert aki végigjátszotta a széria korábbi részeit, egyrészt megszokhatta a régi szinkront, ami mellesleg elég korrekt is volt, másrészt a Blacklist a Conviction folytatása. Ily módon elég fura, hogy Sam Fisher hangja hipp-hopp megváltozott, talán fiatalosabbnak is hangzik, miközben a Blacklist nem is elõzmény, hanem folytatása.

Másik érdekes "fejlesztés", hogy nem egy történet mentén haladó küldetéseink vannak, hanem van egy fõszál, ami mellett választhatunk küldetéseket, amik között különféle stílusok lelhetõk fel. És egy Splinter Cell játékos nem erre számít, mikor játszana vele. Fõleg nem olyan játékmódra, mikor ellenségek hullámait kell túlélni.

Ezektõl eltekintve élvezhetõnek nevezhetõ a játék. Lehet lopakodni, kapunk bónuszokat, ha észrevétlenek vagyunk, vagy nem ölünk meg senkit, amiket a felszerelésünk fejlesztésére fordíthatunk, amikkel csak még hatékonyabbak leszünk.

És akkor lássuk a fordítást.

Most az Ubisoft belehúzott a magyar lokalizációk támogatásába, és ennek egyik elõfutára a Splinter Cell Blacklist is.

A fordítás maga igazán bizalomgerjesztõ, fõleg ha az eddig megjelent hivatalos fordítások minõségének összesített színvonalát nézzük, ami a nem hivatalos fordítók átlagszínvonala alá tehetõ. A szövegek értelmesen megfogalmazottak, szinte alig van elírás, és a szöveg is követi az angol szöveg mondanivalóját.

De...

(Amiket felhozok negatívumként, nagyrészt azoknak fog feltûnni, akik tudnak angolul.)

A fordítók kicsit átestek a ló túloldalára. Mivel egyetlen korábbi Splinter Cell sem jelent meg magyarul, szerintem felesleges volt az olyan neveket, mint a Third Echelon, lefordítani. Illetve ami még furcsább, az a Mr., úrnak fordítása. Persze ez megszokott volt a nyolcvanas években... filmeknél. De már szerintem formálódott annyit a magyar nyelv, hogy a megszólítás eredeti formája senkinek se okozzon problémát. Szintén a túlbuzgóság számlájára írom, hogy Charlie Cole (a technikus) magyar szövegei nagyon próbálnak szlengesen és vagányan hangzani, miközben az eredeti angol nem.

Lássuk a fordítás legérdekesebb részét. Emelje fel a kezét az, aki már felnyalábolt holttestet. Azokat kivéve, akik már játszottak a játékkal!

Vagy a tetteink megjelenítése egyszer parancsoló (nyisd ki, csukd be), egyszer nem (mászás). Illetve egyes mondatokban rendkívül érdekes szavak vannak. Nem azzal van a probléma, hogy nem ragaszkodtak az angol szöveghez a végletekig, hanem hogy az egész mondatban azt fordítják, ami az angolban van, de 1-2 szónál költenek valamit. Mintha ezzel akarták volna elkerülni a tükörfordítást. Ami megjegyzem, a menüben egyáltalán nem jött össze.

A menüben, fõleg a leírásoknál, lépten-nyomon olyanokba lehet futni, hogy "Célozz és nyomd meg ezt: GOMB a valaminek a valamit csinálásához." Ez így minden, csak nem értelmes magyar mondat.

És ami nem a fordítók sara, de itt említeném meg, az a játék feliratozásának szörnyû idõzítése. Az esetek túlnyomó többségében a felirat késve jelenik meg, és ebbõl következõleg, vagy ettõl függetlenül is néha, elolvasni sincs idõ egy-egy feliratot.

Összegzésként

annyit, hogy a játék élvezhetõ, bár nem kapjuk meg a megszokott Sam Fishert. A fordítás elfogadható, kisebb hibái ellenére, amik az angolul nem értõk számára fel sem fognak jórészt tûnni, csak nagyon kapkodni kell a szemet, hogy mindent el lehessen olvasni a rossz idõzítések miatt.