Ha azt mondom Tolkien zseni volt, nyilván senki nem lepõdik meg. Mégis kénytelen vagyok ezzel kezdeni, és nem azért, mert mérhetetlen írói tehetségével és képzelõerejével megalkotott egy angol mitológiát istenekkel, népekkel és nyelvekkel, hanem azért mert az õsi történetekbõl és irodalmi utalásokból megteremtette az ork fajt.Szenvedélyes szörnyszeletelés

Igen, az orkok miatt mindenki hálás lehet neki, hiszen náluk tökéletesebb ellenség nem is létezik. Kicsit olyanok, mint a hatvanas-hetvenes évek amerikai filmjeiben a német katonák: buták, vérszomjasak, teljesen egyformák és a mindenkori fõhõs könnyedén mészárol le néhány tucatot belõlük. Hogy miért épp az orkok? Nos, e sorok íróját a Dark Messiah of Might and Magic teljesen rabul ejtett, és ennek egyértelmûen az, az oka, hogy számára az elsõ olyan játék, ahol belsõ nézetbõl karddal, pajzzsal harcolva még pont az ellenfél rettegõ szemébe nézhetünk, mielõtt lenyisszantanánk az egyik végtagját. Legtöbbször ezek az ellenfelek a már emlegetett orkok lesznek. Soha játékban nem érezhettük még azt, ahogy egy ilyen pokoli lény hatalmas pengéjét szikrázva állítja meg csenevész bökõnk néhány centire arcunktól, mire a bûzös teremtmény szabad kezével elkap miket, felemel, az arcunkba bámul, majd megvetõen odébb hajít néhány métert. Egyszerûen fantasztikus! A Dark Messiah of Might and Magic-et csak egy hajszál választja el attól, hogy az örökéletû klasszikusok közé kerüljön. Bizonyára ez a tudat (és talán egy picit a várható profit) is inspirálta a haza forgalmazót, hogy magyar öntudatunkat megcirógatva egy fordítást is összetákoljon a játékhoz.

Magyarul makogó mágusok

Mielõtt a játék hivatalos magyar fordításának a "boncolgatásába" kezdenék, gyorsan tisztázzuk, miért is van szükség egy lokalizációra. Elsõsorban természetesen azért, hogy az idegen nyelveket nem értõ magyar felhasználó is képes legyen játszani a játékkal, annak minden lehetõségét azonnal átlássa. A második indok a történet megértése, nyilván nem kell részleteznem mekkora különbség van aközött, ha az ember ismeri a történetet, tudja a fõhõs motivációit és minden apró információt magáévá tehet a világból, amiben barangol. (Egyesek állítják, hogy a fordítás és fordító csapatok létrehozása bizonyos fiatalok körében vagány dolog - de a cikk szerzõje ilyen pletykákra nem sokat ad).

Miközben a Dark Messiah Might and Magic-kel játszottam, sokszor felmerült bennem a kérdés: lehet-e olyan rossz egy fordítás, hogy ne javítsa az elõbb felsorolt két szempont miatt a játékélményt, de rontsa. Néhány nap gyötrõ filozofálgatás után arra a megállapításra jutottam, hogy nem (hiszen annak, aki nem ért egyetlen szót sem, még ez is maga a megváltás), de ennek a játéknak a lokalizálása elmebomlasztóan közel van ehhez. Ha még valaki számára nem lenne egyértelmû: ez a fordítás elképesztõen rossz lett, érthetetlen, hogy ez a munka késleltette a magyarországi megjelenést. Persze ilyen súlyos szavakkal nem dobálózhat csak úgy az ember, lássunk az okokat!

Hibát, hibára halmozva

Az elsõ gyanús jelek egybõl a fõmenüben fogadják az embert. Mióta magyar szó az, hogy "Apply"? Persze az ilyesmit az angol szoftverekhez szokott szemünk fel sem veszi, és halálos nyugalommal kattintunk rá. De a félrefordítások a játék beállításain belül már közel sem ilyen megbocsáthatók. Persze az igazi fekete-leves csak ezek után következik: maga a játék. Mindenütt az adott helyzetbe egyáltalán nem illõ mondatok, angol szórend, gépelési hibák és néhány félrefordítás. Kedvencem, amit egyszerûen nem hagyhatok szó nélkül, az volt mikor Sareth egyik hosszabb monológjának a fordítása ennyi volt: "A". Egyértelmû, hogy valaki elfelejtette leírni a mondat folytatását. De megkérdezhetném azt is, hogy a "Tüzes nyíl" a mondat közepén, miért kezdõdik nagy kezdõbetûvel? Csak azért, mert az angolban így írják?

Kötelességemnek érzem azonban megjegyezni, hogy a felelõsség elsõsorban nem a szerencsétlen fordítóé, a szöveg mennyiségébõl és a hivatalos munkák szûkös határidejébõl ítélve, gyanítom egyetlen éjszaka eredménye lehetett a fordítás. A honosítás készítõje több helyen is felvillantja tehetségét, semmi kétség, hogy értette a dolgát... csak éppen a játékot nem. Kalandjaink során elvétve találunk néhány levelet, naplót, könyvet, amiket egyáltalán nem kötelezõ olvasni a továbbjutás érdekében, és valószínûleg az emberek kilencven százaléka ekképp is tesz. Természetesen egy ilyen cikk írójának tisztsége még ezeket is átnézni és hatalmas szerencse, hogy így tesz. Ugyanis az ilyen összefüggõ szövegeknél derül ki, hogy a hibát nem a fordító követte el; ott ahol értette mit fordít, nagyszerû munkát végzett.

Ezzel szemben azokban a szövegekben, melyek közvetlenül a monitoron megjelenõ eseményekre, tárgyakra reflektálnak bizony nagyon látszik, hogy lövése sem volt egészrõl. Itt igazán elkeserítõ dolgokat találunk. Az egész azért szörnyû, mert egyetlen gyors teszteléssel ki lehetett volna szûrni a hibák jelentõs részét. Tekintve a játék hosszát, ez a munka bizonyára nem lett volna több néhány óránál, és mégis a felhasználó egy olyan szellemi terméket kap a programhoz csomagolva, mely minden kritikán alulira sikerült...

Véres végszó

Nagyon szomorú vagyok, hogy ezt kell mondanom, de a Dark Messaih of Magic and Magic hivatalos fordítása körülbelül olyan lett, mint a Lost sorozat magyar szinkronja, angolul értõk számára élvezhetetlenül tönkre teszi az egészet. Az egészet igazán gyalázatossá csak az teszi, hogy míg a sorozat esetében csak egy jobb szinkronválogatás segített volna, a Dark Messiah-t csak tesztelni kellett volna egyszer-kétszer és máris egy lényegesen színvonalasabb fordítást tudhatna magáénak. Igazán elszomorító.