Az a megtiszteltetés ért, hogy rögtön másodikként egy neves játékot, a Command & Conquer: Tiberium Warst tesztelhetek, amiért igazán hálás vagyok. Akkor vágjunk is bele. Gondolom a sorozatot nem kell bemutatnom senkinek, és abban is biztos vagyok, hogy senki nem most fog értesülni elõször a megjelenésérõl. Errõl véleményem szerint az EA elég rendesen gondoskodott, ugyanis a magyarországi megjelenés elõtt 2 este is foglalkozott a játékkal a Fókusz címû mûsor. Persze ez valószínûleg teljesen „véletlen” egybeesés volt csak, semmi reklám vagy ilyesmi. Ezen kívül a honlapok nagy részén kivirágzott a tibérium akkortájt. Például ha valaki akkoriban járt a Gamestar oldalán, az sejtheti mirõl beszélek (de láthattuk origon, szoftverbázison, és még ki tudja hol). Ilyen kis hazánkban szokatlan hype mellett alighanem még az idõs nénik is napokig a játékról beszéltek, szóval senki sem mondhatja, hogy még nem is hallott a legújabb C&C epizódról.

Elõször a játékról ejtek pár szót, a teljesség igénye nélkül. A történet a hagyományos mederben folyik. A történet a megszokott C&C mederben folyik: a GDI legyõzte a NOD-ot, megölte Kane-t, de most hirtelen Kane „feltámad”, csak hogy ne legyen már olyan jó a GDI-nak. Rádásul a játék elején a NOD meg is semmisít egy ûrtámaszpontot, ahol a legnagyobb GDI-s vezetõk üléseztek, így ha már ló nincs jó a szamár is alapon mi fogjuk megmenteni a világot a NOD-tól. Megint. A csavar csak annyi, hogy a GDI kampány vége fele megérkeznek az idegenek (hadd ne lõjjem le az okát, hogy miért, bár nem ez minden idõk legnagyobb fordulata). Aki még nem játszotta végig a játékot, annak elárulom, hogy a két alap kampány végigjátszása után kapunk 4-5 „alien” küldetést is, amiben kitapasztalhatjuk az új faj képességeit. Mondjuk engem kicsit zavart végig a 3. Játszható fél behozatala, nálam nem illenek bele a C&C univerzumba, nekem tökéletesen elég volt a két örökké harcoló oldal. Persze ötletesek a Scrinek is (mert így hívják õket), de azokon a pályákon ahol szerepelnek úgy éreztem, hogy ez már nem a régi C&C. A többi pálya viszont teljesen rendben van, és jobb mint valaha.

Mielõtt rátérek a magyarításra, hadd osszak meg veletek pár gondolatot a játékról is. Mivel tesztem nem a játékmenetrõl szól, így elképzelhetõ, hogy ezen a téren kicsit szubjektív leszek. A grafika elképesztõen jó, nagyon látványos ahogy a repülõk felkavarják a levegõt, ahogy a sivatagban homokviharok alakulnak ki, vagy említhetném magát a vizet is. Fontos megemlíteni, hogy a szép grafika mellé alacsony gépigény is társul, nyugodtan ajánlom a játékot a közepes géppel rendelkezõknek is. Ha nem is magas beállítások mellett, de még mindig élvezhetõ grafikával és sebességgel játszhatják majd a játékot. Ellenben minden percben, amit a játékkal töltöttem azt éreztem, úgy éreztem, mintha a Lord of the Rings Battle for Middle Earth 2 egy modjával játszanék. Nem kell megijedni, ez csak azért van, mert vagy a játék továbbfejlesztett enginejét alkalmazták a készítõk (én erre fogadnék), vagy csak sok ötletet merítettek belõle. Hogy néhány példát mondjak az almenük felépítése, a netes töltõképernyõ, a videokártyámnál néha elõforduló árnyékhibák ( :D ), a gyõzelemnél és a vereségnél forgó embléma, és még sorolhatnám, mind erre engedtek következtetni. Ez persze nem baj, csak néha furcsa volt kicsit. A pályákra rossz szavam sem lehet, van itt minden: városok, sivatag, romok, rengeteg terepfajta van. Ráadásul a pályatervezõk is kitettek magukért, és néha igen izgalmas küldetéseket kapunk. Nekem a kedvencem, amikor védenünk kell egy félig lerobbant GDI bázist, ahol mind a 4 oldalon vannak lövegtornyok és légvédelmi lövegek is, viszont aminek híján leszünk, az az energia. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ellenség 4 irányból rohamoz, nekünk pedig folyton azon az oldalon kell bekapcsolnunk a védelmet, ahonnan épp jönnek. Ha túl sok torony aktív, lebénul az egész támaszpont. De a NOD templom elleni harc is tetszik, elején nehéz megvetni a talpunkat, de végére 4 elitté vált Mammut tankkal leromboltam az egész bázist szép fokozatosan. Nah de ennyit az élményekrõl.

Biztos sokatokat érdekel a multiplayer is, természetesen ezt is kipróbáltam. Az EA ngayon jól használható rendszert épített ki a multihoz, ha kedvünk van, akár kommentárt is hallgathatunk a nagyobb meccsek alatt. Visszajátszásainkat elmenthetjük (erre szükség is lesz, hogy megtanuljuk a komolyabb stratégiákat.). Szóval a rendszer tökéletesen mûködik, de amikor belépünk egy csatába, és gondoljuk majd egy jót játszunk, bizony pár perc után tátott szájjal nézünk majd, hogy hoppá, honnan jön ez a 200 tank? És hova tûnt virágzó bázisunk? Igazából az a bajom az internetes játékkal, hogy szinte mindenki azt a stratégiát követi, hogy GDI-vel vagy NOD-dal az elején épít csomó silót, majd csomó tank-gyárat, aztán ontják a tankokat magukból, majd lerohannak. Persze mondhatja bárki, hogy nahde ez a lényeg, nem? Viszont így minden játék (körülbelül 20at játszottam) annyiból áll, hogy vajon ki tud hamarabb több tankot legyártani? Én nem ezt várom a multitól, szeretnék minden egységet használni, kiélvezni a játékot. Ehelyett minden parti 10-15 perc alatt végetér, és folyton csak jönnek a tankok... A Scrinnekkel is van hasonló jól bevált stratégia, de ahoz nem vettem a fáradtságot, hogy megtanuljam. Ennyibõl talán látszik, hogy számomra csalódás volt a több játékos mód, de biztos vagyok benne, hogy van aki majd pont ezt szereti benne (végülis nem túl nehéz, csak gyorsnak kell lenni).

Huh, jó sokat írtam már, és a magyarításról még egy szót sem. Akkor vessük bele magunk. Azt hiszem olyan sorrendbe megyek majd, ahogy szembesültem a dolgokkal. Telepítés közben kezembe akadt a kézikönyv, így elsõként jól ki is olvastam azt. Elsõ benyomásom az volt, hogy milyen gáz, ez a kézikönyv fekete-fehér. Ennyi pénzért, és fõleg egy ennyire igényes játéktól elvárhatnánk, hogy színes kézikönyvet kapjunk mellé (lehet ez csak engem zavar, de én szeretek a pénzemért igényes dolgokat kapni). Miután az elsõ csalódáson túl voltam, azért beláttam, hogy azért tartalom terén nagyon rendben van a kézikönyv. Benne van a teljes billentyûkiosztás, az átvezetõk szereplõinek neve, és leírás róluk, aztán kapunk egy alapos tutorial szerû leírást a kezelésrõl, és ami nekem legjobban tetszett, hogy a végén mindhárom faj minden egysége és fejlesztése leírásra kerül képpel, tulajdonságokkal, követelményekkel együtt. Ez bizony nagyon dícséretes (bár csak színes lenne). Mivel itt találkoztam az egységnevek fordításával is, ezért itt jól ki is tárgyalom õket. A legtöbb rendesen le van fordítva, de akadnak logikátlanságok is. PL: Az APC magyarul páncélozott csapatszállító, de a rövidítése érintetlen maradt, eközben az építõegység neve MÉG (mobil építõgép) lett. Tehát egyiket lefordították, a másikat viszont nem. Aminek örülök, hogy a jármûvek nevét nem fordították át magyarra (Mammoth, Juggernaught, stb az eredeti maradt), mivel például a predator tank jobban hagzik mint a ragadozó tank  . Az épületek és fejlesztések szintén rendben vannak, úgyhogy összességében az egységek nevei rendben vannak. Azért a kedvencemet muszáj megemlítenem, mégpedig hogy a railgun-ból sínágyú lett. Miután elképzeltem derék katonáinkat MÁV típusú sínágyúikkal feszíteni vagy 5 percet fetrengtem az asztal alatt :D.

A játékba belépve természetesen a menübe botlunk bele elsõként (meg kell jegyeznem talán ez az egyetlen EA játék, ahol nem kell 5 percnyi filmet végignéznünk a menüig, csak az újradesignolt EA logot, és már mienk is az irányítás). A menü nagyon szépen átlátható, és érthetõ magyarítást kapott, nem volt számomra semmi zavaró benne.

Az átvezetõk... Nah igen, azok az átvezetõk. Itt rengeteg minden kavarog a fejemben, lássuk szép sorban. Elsõként ami pozitív, hogy aki jjáratos a TV sorozatokban, az nagyon sok ismerõsbe botlik majd. Itt van Jack a LOST-ból, Cameron a Houseból, 6-os (plusz/mínusz 1) számú Cylon és Sharon a Battlestar Galacticából, és persze maga Kane (aki nem sorozatszereplõ, de szeressük). A szereposztásra nem lehet panasz tehát. Viszont amikor megláttam, hogy a magyar szöveget a filmre tették rá, ráadásul nem is az aljára, hanem már majdnem a közepére, és még egy fekete keretet is kapott, hát nagyon megijedtem. Ráadásul elején nem tetszett az élõszereplõs megoldás sem. Aztán ahogy jöttek sorra a filmek ráéreztem az ízére. A felirat nem is takar el semmi lényegeset, és kényelmesen olvasható helyen van (majd meglátjátok), a filmek pedig egyre jobban megtetszettek. A végén már azért nem hagytam abba sok pályát (a késõi idõ miatt, nem a játék hibája miatt hagytam volna :D), hogy megnézhessem a következõ filmet. Engem rabul ejtettek, nagyon jól sikerültek. Szintúgy a fordításuk, aki a filmeket fordította eléggé értette a dolgát.

A játék közben is találkozhatunk feliratokkal, ám ezekre elég nehéz odafigyelni miközben játszik az ember, és kicsit nehezen olvashatóak is, de azért megbírkóztam velük, hiszen erre vállalkoztam. Nos, ezeket nem tudom ki fordította, de néha ijesztõen magyartalan mondatokba botlottam, volt egy amit úgy nem is értettem ahogy van.Jó hír, hogy amint mondtam, aki belemerül a játékba, észre sem fogja venni ezeket, fõleg, hogy minden feladatunk jelölve van a minitérképen és a játéktéren is (halvány, áttetszõ nyilakkal, elég hasznosak).

Végére maradtak még a hejesírásihubák is, amibõl meglepõen kevésbe fogunk botlani (habár én nem értek hozzájuk, de kevesebbet fogtok találni, mint a cikkemben :D). Így végül mit is mondhatnék? A játék mindenképpen az utóbbi évek legjobb RTS-e (Warcraft 3 utántól nézve mondjuk). Sok embernek nagy könnyebbséget okozhat, hogy a játék magyarul jelent meg hazánkban, így mindenkinek bátran ajánlom, akit kicsit is érdekelnek a stratégiai játékok. A magyarítás egyetlen gyenge pontja az ingame „eligazító” szövegek, de azok sem elviselhetetlenek, és mint már említettem, valószínûleg legtöbben át is siklanak majd felette. Remélem egyre több játék fog megjelenni a közeljövõben hasonlóan igényes fordítással, és akkor talán a magyar játékpiac is felvirágozhat. Bár ehhez EA-nek be kéne látnia, hogy Mo-on olcsóbban kéne adni a játékokat (mindt sok kiadó már belátta). De ez már egy másik történet...