Will Wright alkotásai közül a legemlékezetesebb számomra a SimCity volt. Igaz akkor még olyan fiatal voltam, hogy nem értettem a büdzséhez és csak a rombolást szerettem. Gondolom mindenki kipróbálta azt az opciót, hogy UFÓ-kat küldött városaira. Utána meg eljött a The „Család szimulátor” Sims sorozattal, amellyel aztán nagyot kaszált mind magának, mind a kiadónak.A The Sims sorozat mellett azonban javában dolgozott egy nem mindennapi játékon, a Spore-on. Mivel magyar révén a Spore spórát jelent, így ezt fogom használni, meg valahogyan jobban is hangzik (csírát is jelent, de az olyan csíra… hehe).
Wright bácsi nem esett messze a témájától, így a Spórában is kell menedzselni, méghozzá itt is egy életet, csak éppen nem egy ember mindennapjait kell befolyásolni, hanem egy egész fajét. A kezdeti lépésben más dolgod nem lesz, mint egy egysejtût etetni. Illetve megmenekülni a gonosz, nagyobb és éhezõ egysejtûektõl vagy más besorolhatatlan lényektõl. A következõ fázisban már kilépsz a szárazföldre és próbálod meghódítani azt. Kapcsolatot teremtesz az kintiekkel. Barátkozol, vagy éppen harcolsz velük. Majd miután egyedül unalmas a mindennapi tevékenységek, törzset alapítasz és te leszel a törzsfõ. Így már nem csak magaddal kell foglalkozni, hanem már másokkal is, kik olyanok, mint te. Itt szintén barátkozhatsz más törzsekkel vagy esetleg meg is hódíthatod õket. Ha már elég erõs lettél, akkor te lehetsz a bolygó ura és irányíthatod saját civilizációdat. Ha már innen is kinõtted magad, akkor egysejtûdbõl egy pár milliárd év után te lehetsz a hatalmas világûr ura. Minden egyes fázisban más fajta taktikával kell továbbvinned fajod sorsát, így mindegyik egy kicsit más izgalmakat rejt magában. Azt azonban már itt szeretném elmondani, hogy a kemény játékosok nem mindegyiket fogják élvezetesnek találni, mert ezek a feladatok inkább az alkalmi játékosok igényeit elégítik ki. Hiszen õk nem ülnek le napi 4 órát játszani, hanem mondjuk csak fél- vagy egy órát és így nekik is szórakoztatást kell nyújtani.
A számos kisebb extra elem a játékban szintén az õ ízlésüknek szól. Ilyen például a teljesítmények; a lényekrõl képek mentése, majd azok elküldése; videók készítése, majd azok feltöltése YouTube-ra. Valamint a szokásos saját magam által készített cuccok megosztása a haverokkal, illetve a világgal. Az ilyen cuccok letöltése után pedig belekerülnek a játékba és lehet velük játszani.

A rövid bevezetõ után azonban érdemes lenne kitérni a lényegre, azaz a Spóra honosítására. Azt mondom, hogy kész, ilyen nincsen. De azt kell mondanom, hogy a játék honosítása közel tökéletes. Mondanám, hogy már csak egy szinkron hiányzott volna bele. De mivel lényeik semmilyen értelmes, számunkra érthetõ módon nem kommunikálnak, így nem is kellett mit szinkronizálni. A játék menüjében sok dolog nincsen, de azok megfelelõen vannak tálalva. Semmi mindent nagybetûvel kezdek elem. Fordítóik is szívesen alkalmazták a Spóra nyelvezetet, így jött létre a Spórakatalógus és a többi hasonlatosan remek szófordulat. Betöltés során kültakarót töltünk be és evolúcionálunk. A játékba folyamatosan vezet be a program, így nem maradunk le semmirõl és tudjuk, mit kell csinálnunk. Bár megjegyzem, hogy volt olyan pillanat, amikor nem teljesen értettem, hogy mit kell csinálni, vagyis inkább azt hogyan. Ekkor segítettek tapasztaltabb játékostársaim, valamint a Spóra segítség menüje. Viszont a legviccesebb és legjobban fordított része a játéknak a lénylabor. Ahogyan elnevezték a lábakat, kezeket, meg a mindenféle olyan dolgokat, melyeket ráaggathatunk a lényünkre. Például a pracli vagy éppen a gülüszem. Szóval frappánsan lettek megfogalmazva a dolgok, leírások. Mivel nem tudom összehasonlítani, illetve nem is szeretném összehasonlítani az angol eredetivel, így azt kell mondanom, hogy nagyszerûen dolgoztak a honosítók. Mivel azonban mondtam az elején, hogy a játék lokalizációja majdnem tökéletes, így most kitérnék az apróbb hibákra. Néha elõfordult olyan, hogy feleslegesnek tartottam a nagybetû használatát. Például: Beléptél a Törzsi fázisba. Szerintem elég lett volna az, hogy „Beléptél a törzsi fázisba”. Viszont azt sem tudom, hogy ez a mondat hogyan tevõdött össze a játékban. Ha azonban félreteszem azt, hogy én egy fordító vagyok, és nem foglalkozom azzal, mi folyik a háttérben, akkor engem zavart az a nagybetû ott. Viszont tényleg csak ennyi zavart a játékban.

A Spóra hivatalos lokalizációját az utóbbi hónapok legjobb hivatalos honosításai közé sorolhatom. Frappánsan, szellemesen és jól fogalmaztak benne. Érthetõ és szórakoztató. Sok ilyen honosítást még.

Csírák! Spórára fel!