"Ne feledd a cselszövést, a lõpor összeesküvést, emlékezz november ötre. A cselszövõk eszméjét, az árulás emlékét meg kell õrizni örökre."Egy újabb képregény-adaptáció, ezúttal a Wachowski testvérek tollából, akik méltán tettek szert hírnévre a Matrix trilógiával. Viszont ami aggódásra adhatott okot, hogy a rendezést az elsõ filmes, James McTeigue vállalta el, ami szerencsére, kiváló döntésnek bizonyult, de ne szaladjunk ennyire elõre.

Maga a történet a közeljövõben játszódik, egy fasizálódott, elrekesztett Angliában, ami kísértetiesen hasonlít a Hitler által vezetett, régi Németországra. Totális diktatúra uralkodik az országon, a kisebbségek, a homoszexuálisak és úgy általában a másként gondolkodókat kíméletlenül elnyomták. Ekkor tûnik fel egy titokzatos, maszkos idegen, V, aki egy robbantásos merénylettel hívja fel magára a figyelmet.

Ezzel elértünk ahhoz a momentumhoz, ami a legjobban megosztja a publikumot, nincs rajta mit szépíteni, a fõszereplõ egy terrorista. Sokan azzal vádolják a filmet, hogy úgymond legalizálja a terrorizmust, buzdítja az embereket, hogy ez a helyes út. Én egészen máshogy gondolom, kezdjük azzal, hogy amit sokszor, oly sokan elfelejtenek, ez csak egy film. Nem kell mindent véresen komolyan venni, hiszen nem is a jelenben, hanem a jövõben játszódik, ezáltal fikciónak tekinthetõ a film minden pillanata. Valamint a készítõk gondosan ügyeltek rá, hogy bemutassák, mily kegyetlen is tud lenni a diktatúra, gondolok itt az önkényes Végrehajtókra, a kijárási tilalmakra, a hihetetlen mértékû cenzúrára. V sokkal inkább reményt jelent az embereknek, mintsem önkényes terroristát. A reményt, mellyel kitörhetnek kíméletlenül elnyomott életükbõl.

A színészekrõl csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, egyszerûen mindenki hitelesen alakítja a szerepét. Stephen Rea, aki Eric Finch nyomozót testesíti meg, remekül visszaadja karaktere vívódását. Õ vezeti a nyomozást a titokzatos idegen ellen, és fokozatosan rá kell döbbennie, hogy lehet mindvégig a rossz oldalon állt. A kíméletlen diktátor, Adam Sutler szerepében John Hurt-töt láthatjuk, aki hátborzongatóan hitelesen játssza el szerepét. Akarva-akaratlan is Hitler jut eszünkbe alakításáról, bár ebbõl a megfelelõ beállítások is gondosan kiveszik a részüket.

A film igazi fõszereplõjének viszont két karakter tekinthetõ, a már általam említett V, és egy fiatal lány, Evey Hammond. Utóbbit, kedvenc színésznõm, Natalie Portman alakít, aki ismét rászolgált hírnevére. Ki emlékszik már a Star Wars: Baljós árnyakban alakított, kissé gyermeteg figurájára, a nem is olyan régen bemutatott Közelebb-bel bebizonyította, hogy megérett a komolyabb szerepekre. És nem is kellett csalódnom, karakterét sikeresen töltötte meg élettel, melynek hitelességét a nézõ egy percre sem vonja kétségbe, kell ennél több... nem hiszem.

Nem is maradt más hátra, mint a címszereplõ, V. Megmondom õszintén, kicsit furcsállottam, mikor meghallottam, hogy Hugo Weaving lesz majd a fõszereplõ, aki nem kisebb szerepekkel híresült el, mint a Matrix Smith ügynöke, vagy éppenséggel, ennek totális ellentéte, mellyel egyúttal megmutatta színészi képességeinek sokszínûségét, a Gyûrûk Ura Elrondja. Mégis valahogy nem tudtam elképzelni, kvázi szuperhõsi magasságokba (hiszen, mint említettem, képregény-adaptációról van szó) emelkedett terroristának. Érdekes színészi játékról beszélni az õ esetében, hiszen egyetlen egy percet sem mutatják az arcát, mindvégig rajta van az a bizonyos maszk. Így természetesen a mimikáról, mely oly sok szerepet feledhetetlenné tett, lásd Johnny Depp alakítását A Karib-tenger kalózaiban, lemondhatunk. Mégis, valamilyen egészen elképesztõ mélységet tudott kölcsönözni karakterének, elsõsorban, szédítõen megnyugtató hangjának köszönhetõen. (Már elõre félek milyen kínosan hangulatromboló lesz a magyar szinkron) Minden tekintetben V a film legrészletesebben kidolgozott karaktere. Teljesen érthetõek szándékai, motivációi. Ez nem is lehetne másképp, hiszen az õ történetét meséli el ez a film, ragaszkodását a szabadsághoz, miközben nem felejti el fõ szándékát, bosszút állni azokon, akik ezt tették vele és világával.

Sokan tévhitben élnek, ez nem egy akció film, vannak benne ilyen jelenetek, melyek mondanom sem kell, hihetetlen látványosak, de nem ez a mû lényege. Ha valaki agyatlan lövöldözésre számít, csalódni fog, ez egész egyszerûen nem errõl szól. Sokkal inkább egy minden részletében kidolgozott thriller/dráma.

A stáb is kifogástalan munkát végzett, a rendezés kiváló, a fényképezés kellõen hatásos és figyelemfelkeltõ. A zene viszont felejtõs, remekül asszisztál a filmhez, de maradandót nem nyújt.

Összességében, egy remek filmélménnyel gazdagodtam, amit bátran ajánlok mindenkinek megtekintésre. Biztos sokaknak más véleménye lesz róla, de az vitathatatlan, hogy a két órás játékidõ minden egyes percén remekül szórakoztam, nekem ez bõven elég.