A cikksorozat a 2. fejezettel folytatódik...

2, Emberi háttér - a fordító és a felhasználó lelkivilága

Újra elérkezett a hétvége, és mivel a bevezetõben már kitértem a második fejezetre, így itt most csak összefoglalnék, és kiegészíteném gondolataimat. Vágjunk is bele, úgy érzem ismét tömör másfél oldal vár ránk, kezdjük az alapokkal.

A fordítók is emberek, képességeik különbözõek lehetnek. Van aki jobban tud angolul és magyarul, van aki kevésbé, van akinek papírja van róla, van akinek nincs, de mégis jobb, mint néhányan, akik nyelvvizsgát tettek.

A szabadidõ is nagyon fontos kérdés, iskola, munkahely, gyermek, család, más hobbi, sport, kulturális esemény, vidék vagy város, számtalan lehetõség lehetséges. Ezen kívül felléphetnek sajnálatos betegségek, és számos egyéb olyan dolog, ami váratlanul éri az embert, például a munkahely elvesztése. Van aki könnyebben viseli, és van akit megesz az ideg. Egyszóval ez egy kiszámíthatatlan hobbi, senki sem tudja mit hoz a jövõ, és nem elég egy ember gondja, ha színre lép egy esetleges második fordító, akivel együtt dolgoznak, máris hatványozódhatnak a gondok.

A fordító fordít, és ez csak rajta múlik. Ösztönözni lehet, sõt kell is, ha megérdemli. Segíteni például az általa elkészített fordítás hibáinak megkeresésével lehet, valamint a kritikát úgy gondolom, minden embernek el kell viselni. Ha nem viseli el, akkor az õ baja, nem is fog fejlõdni, ami egy másik fontos dolog.

A felhasználó vagy kivár és biztat, vagy mindent azonnal és most akar, bele sem gondolva, hogy például egy Skyrim, ami szerény véleményem szerint nem RPG, mennyi munkát ad a fordítóknak. Egy hét alatt maximum egy pár óra alatt végigvihetõ játék fordítása lesz készen. Ezt tudni illene mindenkinek, errõl is szól ez a cikksorozat. Sajnos a mai fiatalok helyesírás rémes, remélem ebben is segíteni fogok ezzel az írással. Elsõnek felhívnám a figyelmet, hogy a böngészõk - Firefox, Opera - remek helyesírás-ellenõrzõvel rendelkeznek, így legalább arra vegyétek a fáradságot, hogy a hozzászólásaitokat kijavítsátok, már ennyivel is rengeteget lehet tanulni, többet, mint régen, amikor még internet sem volt a legtöbb háztartásban.

2.1, a fordítandó nyelv ismerete (nyelvkönyvek)

Az általános iskolák már tanítanak egy szabadon választott idegen nyelvet, néhol kettõt, így mondhatjuk, hogy a lehetõség mindenki elõtt ott áll, hol jobban, hol rosszabbul tanítják, igaz. Az idõsebb korosztály számára ott az internet, mint elsõdleges forrás. Angol nyelvórákon a Headway könyvek terjedtek el, nyugodtan tessék ezeket olvasgatni.

De mindez semmit sem ér, hiszen például az írek valami olyan angolt beszélnek, amit egy iskolából jött magyar egyszerûen nem ért meg, ahogy egyes németek is olyan tájszólással beszélnek, amihez képest a szögedi nyelvjárás elbújhat. Fontos tehát a tapasztalat, könyvesboltokban, könyvtárakban már idegen nyelvû könyveket is kapni, ahogy az internet is tele van olvasnivalóval. Az angol rövidítések, csak úgy, mint magyar nyelvhez, megtalálhatóak ingyenesen az interneten. Egyes szókapcsolatok becsapósak, ezeket csakis az évek során tanulhatja meg az ember, amikor már nem az Oxford English (hivatalos angol nyelvtan) a fõ irányvonal.

Az igeidõk azért fontosak, mivel a magyarban három darab van, míg máshol több. Az angol igeidõkhöz találtam egy összefoglalót: http://de.uw.hu/angol/angoligeidok.htm. Ezen kívül például a http://doksi.hu-t tudnám ajánlani.

2.2, a magyar nyelv ismerete (nyelvkönyvek, szinonima szótár, tapasztalat)

Nyugodtan tessék elõvenni a középiskolai nyelvtankönyveket, régebben nem tûntek valami érdekesnek, ám ahogy fejlõdik az ember jelleme, rájön, nagy szüksége van az anyanyelvre. De akár a szólások és közmondások könyvét is lehet olvasgatni, hátha el tudunk sütni egy-egy hasznos népi bölcsességet a fordítás során. Szinonimaszótár már számítógépen is van, ahogy az elõzõleg említettek is. Forrást mindenki talál. Ami talán néhány embert meglep, az a zene. A könyvek olvasásával egyértelmûen rengetek tudást szed fel az ember, és bizony a helyesírása is javul, gondoljatok csak bele, a legtöbb gépelési hibát egybõl kiszúrjátok, ám a zenét nem sokan említik meg. Pedig de, mivel van tele a legtöbb ember feje? Zeneszámokkal, dúdolgatják, éneklik magukban. A komolyzene kulturális hatását most nem venném ide, hisz nekünk most a szövegvilág a fontos, most gondolom a rock és metál rajongók hevesen bólogatnak. Pár éve újabb stílus kezdett kiterjedni, elég rohamosan, méghozzá a folk, azaz a népmûvészeti vonal. Nem szándékom a más zenei stílusok iránt rajongókat megsérteni, de azért valljuk be, egy rádióban leadott popsláger nyomába sem ér egy hosszabb rockballadának. De még a rövidebb számok is sokkal több szöveget tartalmaznak, és a hangszerelés is jóval fejlettebb, mondjuk úgy, dallamosabb. A dallammal együtt pedig a szöveg játszi könnyedséggel épül be az emberek tudatába. A folk a régi magyar népdalokat hozza vissza, ami szintén fontos az ember fejlõdéséhez, ahogy történelmünk is, amit pedig a rádiókból érthetetlen okból kitiltott nemzeti rockot játszó együttesek képviselnek. Sajnos a tv-t nem ajánlanám, a tegnap esti híradót végignéztem, hosszú idõ óta elõször, és hát mit is mondjak, a színvonal nagyot esett, pedig már régebben sem képviselt valami nagy értéket, inkább a bulvár felé ment el.

A nyelvtani rész itt is nehezebb, nincs se idõ, se elég hely részletezni. Esetleg, ha valaki összegyûjtené, akkor melléklet formájában majd a dokumentum végéhez tudjuk csatolni. Így most csak a wikipédiát ajánlom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelvtan#Nyelvtan

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyesírás_szabályai/A_tulajdonnevek_írása

2.3, gyakori hibák

Az írásképre nagyon oda kell figyelni. A helyesírási hibák elronthatják a játékélményt, a tõmondatok unalmasak, a szóismétlések bosszantóak lehetnek. A szórendi hibák egyszerûen magyartalanok. A rosszul tagolt szöveg nehezen olvasható, az eredetihez képest jóval hosszabb szavak, kifejezések kilóghatnak a játékban meghatározott textúráról.

További hibalehetõség a tükörfordítás, amikor szó szerint fordítjuk le a szöveget. Ez sokszor nem célravezetõ, hiszen teljesen érthetetlen lesz egy magyar embernek, amikor meglátja a játékban. Át kell gondolni mit jelent, és a magyar megfelelõjét kell használni.

Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba a Minden Nagy Kezdõbetûvel Írunk szindróma. Elsõsorban tárgyaknál fordul elõ, pl. Big Red Sword-ból lesz Nagy Piros Kard. A gond az, hogy a fordító névként értelmezi, sõt sokszor még a játék készítõi is, viszont a magyarban érdemesebb melléknévként kezelni. Fõleg akkor vicces, amikor úgy rakja össze a játékprogram az elõre meghatározott szavakból a tárgy nevét.

A szöveghûség nagyon fontos, nem szabad túlzásba esni. Van, hogy a fordító érti, de nem tudja kifejezni magát magyarul, így odaír egy másik mondatot. Ezt a játékos nem fogja észrevenni, hacsak nem emlékszik az eredetire.

Diáknyelv, szleng, oda nem illõ szavak használata szintén kerülendõ, egy barbár harcos nem fog sziókát köszönni. Szinten ide tartozik a káromkodások témaköre is. A diákok minden második szava a b...meg, de ezt egy fordításba nem illõ átvinni. Lehet káromkodni, finoman, illetve durvábban is kifejezni, de túlzásokba nem szabad esni.

Egységes stílus hiánya, amikor az egyik menüben magáz, a másikban meg már tegez a program.

Mára ennyi, igaz kicsit rövidnek tartom, aki többet szeretne, vegye elõ a nyelvkönyveket. Következõ héten már a fordító elsõdleges feladatainak elsõ felét vesszük át, mire kell gondolnia, és legfõképpen hogyan, hisz a megfelelõ elõkészületekkel rengeteg idõt meg lehet spórolni magunknak.