FIGYELEM: Ez a bejegyzés, már több, mint 1 éves, az itt leírtak elavult információk lehetnek!
A cikksorozat folytatása helyett, most egy egyedi epizód következik, vagy ahogy TGWH említette levelében: egy toldalék írás. Ez nem képezi a cikksorozat szerves részét, azonban a legutóbbi rész szárazabb tartalmát követõen ez most jó lesz lazításnak.
Üdvözlök mindenkit, sajnos az elmúlt napokban (hetekben?) nem volt sok idõm, és úgy gondolom, itt az idõ elõvenni a vésztartalékot, legalább ne maradjatok olvasnivaló nélkül. Oszkár, a MorroHun csapat tagja osztott meg velünk egy érdekes szösszenetet, melynek forrása valahol az internet szövevényes rengetegében keresendõ, õ csak összeválogatta. Nézzük meg, és gondolkozzunk el rajta:
,,A magyarok szinte sportot ûznek abból, hogy mit lehet tenni a magyar nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy mindent megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját!
Össze ne tévessze!
a kecsesen ringó fecskét,a recsegve fingó kecskével,
a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szûzzel,
a fartõt a tar fõvel,
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
a hõs ember nevét a nõs ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal...
Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk, hogy vannak köztük mesteri kettõs, de hármas cserék is. És szinte "dõlnek" az újabb példák, most már a "Nem mindegy..." kezdettel és persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a "mai folklór" olykor a diszfemizmusával akar iróniát kelteni):
Nem mindegy...
hogy egyöntetû vagy ön egy tetû,
hogy vízibusz vagy buzi visz,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy teniszpálya vagy pénisz tája,
hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,
hogy mire fekszel: nedves kõre vagy kedves nõre,
hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,
hogy vörös szalag vagy szõrös valag,
hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.
Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy viccként gyûjtöttem):
Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
No de Józsi bácsi, nem székletbõl sormintát végig az ajtóra, hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz!
Megfigyelték-e már azt, hogy ezeknek a "cseréknek" az alapja az összetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társítani. S akkor állhatnak elõ olyan felcserélhetõ, vagy egyáltalán felcserélhetõ párok a következõ képlettel: ab = ba.
bérlõtárs - társbérlõ
állampárt - pártállam
csónakmotor - motorcsónak
padlószõnyeg - szõnyegpadló
lisztcukor - cukorliszt
rádiómagnó - magnórádió
Mielõtt beletörne a nyelvünk, lássunk néhány nyelvtörõt az igen gazdag termésbõl! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a logopédusok szerint), amikor ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:
Láttam szõrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.
Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!
A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.
A képiség és költõiség összekapcsolásából fakad a Ki hogyan hal meg? sorozat.
A kertész a paradicsomba jut.
A hajóskapitány révbe ér.
A suszter feldobja a bakancsát.
A házmester beadja a kulcsot.
Az aratót lekaszálja a halál.
Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.
- Ön inka?
- Igen, és ön?
- Én még inkább.
Illetve a szabályok alapján történõ, de mégis szokatlan (helytelen) szóalkotásmód:
- Mi az aperitif ellentéte?
- Az utó-pia.
Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsõsorban csak a magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc továbbra is a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló mûfaj: energiaital, pitbull, web aligha szerepelt néhány évtizeddel ezelõtt a folklórban.
- Milyen a falusi energiaital?
- Kutbul.
- Milyen a falusi harci kutya?
- Ólbul!
- Mit énekelnek a molyok a szekrényben?
- Edda blúzt!
- Mirõl lehet felismerni a számítógépes (internetes) kalózokat?
- Webhely van az arcukon.
A szóviccek egészen egyedi formája a szóvegyüléses alakokat létrehozó vicc.
- Mi lesz a mackó és a narancs keresztezésébõl?
- Pandarin.
- Mi lesz a paripa és a grépfrút keresztezésébõl?
- Lócitrom.
- Mi lesz a tehén és a macska keresztezésébõl?
- Mú-mia.
Ebben az írásban kicsit nyelvtanoztam. A viccek is tudnak a nyelvtanról, a nyelvtantanításról is:
- Az iskolában megkérdezi a tanár, hogy ki mit kapott karácsonyra.
- Pistike, te mit kaptál?
- Hátitáskát!
- Fiam! Háttal nem kezdünk mondatot!
- Kisfiam, etté'?
- Nem egy té, hanem két té!
- Pistike, mondj két névmást!
- Ki? Én?''
/Oszkár – MorroHun – forrás az internet/
Ezen kívül még saját, régebben írt gondolataimat is megosztanám veletek, ami válasz volt Oszkár levelére. Úgy gondolom ez is elgondolkodtató, és olvasásra érdemes, hisz sajnos múltunkról olyan sokat nem tanítanak az iskolákban (le van rendezve azzal, hogy valamikor ezer elõtt valahonnét keletrõl jöttünk), kultúránkról meg fõleg nem.
Kissé komolyabb, és különösebb téma, ami szintén a magyar nyelv egyediségét mutatja. Elég megnézni csak a magyaráz, illetve vallás szavakat, láthatjuk milyen kifejezõ. Magyaráz, tehát magyarul leírod mirõl van szó, és a vallás is azért lett vallás, mert vallod. Ilyen az angolban nincs.
Nekünk is vannak égtájakhoz kapcsolt színek és állatok, mint a kínaiaknál, legfontosabb a kelet, színe a fehér, állata a ló, errõl olvastam nemrég egy érdekes könyvet (Szinia-A Magyar Ház Mágikus Titka.pdf), még pár példát kiemelek, aztán aki elhiszi az elhiszi, aki meg kételkedik, az kételkedve fogadja (én elég vegyesen fogadtam). Minden esetre megosztásra érdemes, elgondolkodtató.
A bevezetõ részbe nem mennék bele, vagy véletlen, vagy így alakították régen, vagy a szerzõ szüleménye, de a kereszténység elõtti idõkbe megy vissza, szó esik csillagképekrõl, a hármas szám misztikusságáról. Mindezt összekötötték a rovásírással, és házra lyukadtak ki, amit a szerkezet szóval vezetett le a szerzõ. Mivel a könyv a hagyományos magyar házakról szólt, így szó esett a ház elrendezésével is. Teljesen logikus, pl. a hideg északi oldalra nem teszel nagy ablakot, a mestergerenda kelet-nyugat irányú volt, talán a Sarkcsillag felé nézett, nem tudom hirtelen, de pl. halottat arccal nyugat felé fektették alája, ez is milyen egyszerû, és kifejezõ a nyelvben, hogy békében nyugodjon.
Ott van például a székely kapu esete is, az az elem már a kõkori Nagy-Britanniában is megvolt, alacsony volt a bejárat. Nem azért, mert törpe növésûek lettek volna, hanem hogy meg kelljen hajolni, ha belépnek, vagy mint az említett északi országban, a támadók is tudták, hogy odabent felegyenesedve várják õket, míg õk szûk helyen, lehajolva járnak.
Vannak tehát érdekes elemek a régmúltból, amit nem könnyû bizonyítani, vagy éppen cáfolni. Gondoljunk csak a magyar kutatóra, aki argentínai õslakosokkal magyarul beszélgetett.
Az is érdekes, hogy a keresztyénség felvételével nem tûnt el az õsi vallás, csak átalakították, ami nem volt nehéz, mivel hasonlított a kereszténységre.
Ha valakit érdekel, megpróbálom megosztani a könyvet, már ha engedi a google :DAz biztos, hogy teljesen logikus, egyszerû. Nem kell mindent elhinni, pl. hogy a magyarok népesítették be a Földet, viszont a népvándorlás elõtti idõkrõl még feltételezéseket sem hallani történelemórán, ahol említik, milyen hosszú idõ ez az ezer év, hol voltak akkor más népek, csak arról nem szólnak, hogy valahonnét jönni kellett, és mi volt pl. öt-hat ezer éve... Nyelvi, régészeti emlékek persze nehezen maradnak fent, és az, hogy valahol Ázsiában keresd, kissé tág fogalom.
Szintén érdekes téma a rovásírás, nem említik olyan gyakran. Valaki szerint a több ezer éves Kárpát-medencei leleteket minden akkori ember el tudta olvasni, van aki szerint egyáltalán nincs jelentõsége ennek az írásmódnak.Kissé hosszú lett, elnézést, akit érdekel, olvasgassa a kissé hülyén szkennelt pdf-et, ha kell, valahogy megosztom.
Összesen 12 hozzászólás érkezett
12:49
Szívembõl szóltál, mindig mondtam, hogy a magyar nyelv a leglogikusabb nyelv, de eddig többnyire csak lehurrogtak. Még magyartanárok is. Jó kis összeállítás, köszi. (Nem hiába mondom én sokszor, hogy nem is irodalomtanároknak – legtöbbjük nem érti igazán a szerkezetét – kellene tanítaniuk a nyelvtant, hanem matematikatanároknak
20:43
http://www.bogex.hu/anyanyelvunk
"De hogy ne csak az én elfogultságom szóljon: ... mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvrõl?
Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az elsõ német tudományos nyelvtan megalkotója is:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bõvebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv õsisége Magyarországon /.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv, megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és mûfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erõt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezõjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerûségét, õsiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i õsi volta mellett is kiáll. (A genetikai eredményekbõl már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtõ erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az ûrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak, magyaroknak nevezik õket!"
A magyar anyanyelvû nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyû nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/"
20:22
20:12
Mindenesetre a fentebbiekhez hasonló még egy õsrégi szóvicc:
Nem mindegy: csapba xarni vagy xarba csapni.
18:34
21:11
12:17
00:53
Akkor belinkelek még kettõt ebben a témában.
Az elsõ ugyancsak szórakoztató a második inkább elgondolkodtató.
http://www.youtube.com/watch?v=PT29zJXRNlU&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=f1rtNwDdFU0&feature=related
00:24
Nem mindegy, mid van: tanyád Bakonyban vagy banyád takonyban
Eltérõ helyesírású szóviccre példa:
Mi az: kísérleti rágcsáló kést élez a lombok közt?
Mintamókus fen a fán.
22:03
Engem ezek is megmosolyogtattak:
http://vicclap.hu/vicc/15667/
15:13
http://www.youtube.com/watch?v=ysflX89fnmI&feature=related
13:07
A cikk elsõ részéhez kapcsolódóan mindenkinek ajánlanám a következõ szösszenetet.
http://www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg
Nekem ez az abszolút kedvencem és mindent elmond arról miért is ilyen különleges a magyar nyelv.