Bocsássatok meg nekem, de ez lesz az elsõ alkalom, hogy egy filmrõl fogok cikkezni, így lehet olyan dolgokat is leírok majd, amit nem szabadna. Igyekszem majd nem beleesni ebbe a hibába. A vizsgaidõszak középén valami nevetõs filmet szerettem volna megnézni, így a Szextúrára esett a választás. Egyrészt a címe alapján már adott volt, hogy az emberi megtermékenyítéssel kapcsolatos klisékkel lesz tele a film, na meg túrával. Illendõ lenne egy gyors tartalommal kezdeni, miért is esett erre a mozira a választásom. Adott egy kedves, aranyos 18 éves fiú Ian (Josh Zuckerman), akinek bizony nem volt meg az elsõ alkalom, amikor nagyon bensõséges kapcsolatba kerülhetett volna egy nõvel. S hát ez az USA... Ilyen korban az ember nem lehet szûz, kellene ez ellen tenni valamit. Azonban kedves hõsünk nem éppen a legjobb a "Hogyan szedjük fel egy nõt!" témába, így a XXI. században az internetet választja az ismerkedésre. Ezért mikor alkalma nyílik, hogy a neten "megismert" hölgyeménnyel személyesen is találkozzon az ország másik felén, akkor azonnal belevág a dologba barátja, Lance (Clark Duke) unszolására. Lance az igazi dumás, sármjával pedig vonzza a lányokat. Iannak Lance mellett van még egy megértõ lány barátja is, Felicia (Amanda Crew), akivel mindent megbeszélhetnek, s éppen akkor jön át, amikor hõseink a netes csaj iránt erednek Ian bátyjának autójával.

Úgy gondolom ennyi tartalmi ismertetõ megfelelõen élménydúsra növekedett, hogy ne lõjek le minden poént. Most viszont illene valami véleményt is formálnom a filmrõl. Mivel a fentebbi bevezetõ tartalommal ismerkedtem meg a filmmel én is, így az eleje nagyon-nagyon lassan indult be, mert tudtam, mire számítsak. Viszont utána sorban repkedtek a poénok, meg a pofonok és a fizikai bántalmazások. A karaktereket nagyon eltalálták. Ian a kis szende, akibõl tényleg kinézed, hogy neki még egyetlen barátnõje sem volt. Lance a módos üzletember stílussal és kedves, megnyugtató beszédével hat a lányok szívére, s így szerzi meg azoknak virágát. Felicia pedig az a lány, aki inkább fiú, de azért mégis benne lapulnak a gyengébbik nem tulajdonságai. Ha pedig egymás mellé teszitek õket, máris kész a vizuális, verbális, fizikai mix. Azt azonban hozzáteszem, hogy némely esetben a poénok azért erõltetettek és kitalálhatóak, de ezekbõl kevesebb van.

A végére mindenki várja a 10-es skálán, mely értéket adnék a filmnek, de... de mivel nem vagyok rutinos filmértékelõ, ezért a következõknek szeretném ajánlani a filmet: haverokkal beültök és nevettek egy jót; egy délután a csajokkal, mikor azon nevethettek, milyen bénák is a pasik; koedukált verzió, amikor fiúk-lányok vegyesen nevetnek, s végén megbeszélik, milyen hülyék is a másik nem oldalán; baráttal, barátnõvel visszatekintve a régi szép felszedõs-randizós idõszakra.